Mit jelent a teremtésvédelmi szemlélet?

   
A Katolikus Egyház más keresztény egyházakkal együtt évtizedek óta intenzíven foglalkozik a teremtésvédelem kérdésével és elkötelezett bolygónk mint közös otthonunk gondozásában, csakúgy mint az ökológiai felelősségre nevelésben. 

A teremtésvédelem egyik célja, hogy aktualizálja Ferenc pápa Laudato si' enciklikájának, mint a teremtésvédelem Magna Chartajának üzenetét. 

A másik cél annak keresése, hogy a teológia a bibliai tanítás, a szenthagyomány és a liturgia aktualizáló értelmezése révén, ökumenikus igénnyel hogyan járulhat hozzá a teremtés igazságának elmélyítéséhez, a teremtésvédelem ebből fakadó felelősségének tudatosításához és motivációjának erősítéséhez.    

A testi-lelki egészség, ember és környezet kapcsolata címmel rendezett nyitókonferencián (2023. április 28.) Dr. Kuminetz Géza rektor úr

Bevezető előadásában emlékeztetett a kutatóintézet céljáról: "…lassan három évvel ezelőtt nem azzal a céllal jött létre, hogy »elvegye« az egyes karoktól a kutatásokat, hanem komplementer, kiegészítő szerepre vállalkozva erősítse a katolicitás szellemét. A katolicitás tárgyilagos és inspiráló látásmódjával a teremtésvédelem terén is őrizze és művelje az ember, a Szentírás szerint a teremtést."

Miért szorul védelemre a teremtés? "Vajon nincsenek meg a maga nagy, immanens folyamatai, azok az egyensúlyok, amelyek létben tartják – és egyre komplexebb szervezeteket, szerkezeteket produkálnak ezen a bolygón?" A kérdésre a következő választ adta rektor atya: "Az ember elfelejtette az őrizze és művelje igét, egyre inkább a természet leigázására törekszik."

Ez a látás- és cselekvésmód egyre több problémát idéz elő. Az ember megbontotta a komplex egyensúlyokat, mindazt, ami az emberi élet és kultúra alapját képezi. "A bioszférára, erre az összetett rendszerre kell építenünk a társadalmat, és ezzel kompatibilisnek kell lennie a gazdaságnak, a kultúrának."

Az ember beavatkozása miatt megbomlottak a komplex rendszerek, felborult a bennük lévő, illetve az egymásközti egyensúly.

Az úgynevezett tudományos-technikai ész – folytatta Kuminetz Géza –, bármilyen mélyre lát is az ok és okozati összefüggések között, mégsem elégséges ahhoz, hogy a világ nagy rendjét felfogja, megértse, és annak megfelelően illeszkedjen bele, ne pedig fellázadjon ellene.

"Ezért a pozitív tudományok okosságát fel kell váltania a bölcsesség gondolkodásmódjának. Értsük újra helyesen: éljünk mértékletesen! Ehhez meg kell találnunk a helyes mértékeket, és azokhoz szükséges igazítanunk az életünket, ennek nyomán pedig bioszférabarát technológiákat és emberbarát társadalmakat építeni."